Az október 2-ai népszavazás hajrájában valódi, ügydöntő kérdés hiányában is egyre inkább érezni a Nagy Nap által keltett feszültséget az istenadta népben. A szaporodó plakátok, a tévében orrvérzésig tolt migránsellenes propaganda, a felfokozott hangulat lassan tényleg képes elhitetni a potenciális szavazókkal, hogy október 2-a hatással lesz az emberek életére, és nem csak a politikai pozíciószerzésről szól az egész történet. Akárhogy is lesz azonban, a hajrában sem érdemes elfelejtenünk, hogy honnan is indult az egész felhajtás, és hogyan jutottunk el egy trükkös politikai manővertől a migránsok, az EU és egymás ellen érzett düh és félelem szárnyalásáig.
Még emlékezhetünk rá, mert nem is volt olyan régen: kezdetben az október 2-ai népszavazás a legkevésbé sem a menekültekről szólt. Az ötlet akkor robbant be a közéletbe, mikor az egyébként szánalmasan impotens ellenzéknek sikerült az elmúlt 2+4 év legfeltűnőbb kezdeményezését letennie az asztalra a vasárnapi boltzár képében. Ez a mára halott és elfeledett téma, a boltzárról való népszavazás kellően egyszerű indítvány volt ahhoz, hogy komoly magyarázat nélkül is be lehessen dobni a köztudatba, ugyanakkor egy olyan kormányzati döntés eltörléséről szólt volna, ami kifejezetten népszerűtlen volt a többségi társadalom szemében. Ez a kezdeményezés ráadásul az ellenzék számára jelképes lehetőség volt, hiszen megfelelő körítéssel ez a szavazás burkolt válasz lehetett volna az elmúlt 6 év minden népszerűtlen intézkedésére, főleg úgy, hogy a kopaszok pitiáner akciójával sikerült a médiafigyelmet is felkelteni: lám a kamerák előtt lezavart lökdösődés közben előbukkant egy kérdés, amitől tényleg fél a hatalom.
Nem csoda, hogy a kormánypárt mindent megtett annak ellehetetlenítésére.
A Fidesz ellenstratégiája körmönfont, de egyben eredményes volt. Egyik oldalról egy politikai szempontból hatékony, hitelességi szempontból inkább gyáva intézkedés révén előre eltörölték a támadott szabályozást, így sikeresen fojtották el a kritikus megnyilvánulás lehetőségét, és elgáncsolták az egyetlen kezdeményezést, ami mögé az ellenzék hat év óta egységesen be tudott volna állni a Fidesz ellenében.
A másik oldalról a Fidesz saját témát dobott a köztudatba, egy új kezdeményezést. Ez a kormány eddigi legsikeresebb intézkedésére épített, amivel nemcsak belföldön erősödtek meg, de az EUs berkekben is eredményeket tudtak felmutatni, így a kerítések felhúzása után fél évvel újra felbukkant a migránskérdés. Ahogy az ellenzéknek a boltzár, úgy a Fidesznek ez volt az aduász: egy intézkedés, amivel a többség egyetért, egy sikeres intézkedés, amit senki nem mer vitatni, és ami képes elvonni a figyelmet a kellemetlen témákról.
Utóbb viszont a témaelterelésnek szánt kezdeményezés kicsit ráégett a kormánypártokra. A 2010. előtti régi szabályok szerint az összes választó legalább negyedének kellett azonosan szavaznia a népszavazás eredményességi küszöbének eléréséhez, ezt az Alaptörvény módosította 50%+1 fős részvételi elvárásra. Mivel egy eredményes népszavazás ténylegesen csökkentheti a parlament hatáskörét, ezzel az intézkedéssel a kétharmados többségben lévő döntéshozók akkor a parlament és ezáltal a kormány erejét növelték.
Könnyű belátni: az 50%-os küszöb valójában komoly elvárás akármelyik népszavazással szemben, hiszen legutóbb a 2008-as vizitdíjas szavazás is éppen hogy elérte az 50%-ot, pedig ott a tét igenis valós volt, az emberek akkor a saját pénzükről szavaztak, az igen-nem közötti választásnak pedig közvetlen következményei voltak. A mostani részvételi küszöb mellett tehát Magyarországon igen kicsi az esélye egy érvényes népszavazásnak, akár a boltzárról, akár a migránsokról szavazunk, az átlagos részvételi szándék a korábbi tapasztalatok fényében egyszerűen nem elég erős egy ilyen küszöb magabiztos megugrásához.
Éppen emiatt alakult ki az októberi csapda: hiába múlt el mostanra a vasárnapi boltzár feletti mizéria, október 2-át attól még meg kell tartani. A Fidesz győzelme előtt egyetlen akadály áll, ez pedig az az 50%-os küszöb, amit regnálásuk elején éppen ők határoztak meg. Ironikus, hogy pont azon az szabályon inog a Fidesz kezdeményezésének sikere, ami az eredeti felállás szerint az ellenzéknek tört volna borsot az orra alá.
Nem kétséges tehát, hogy a régi szabályok szerint a NEM vastagon nyerne, de 2016. október 2-án úgy néz ki, hogy bár a népszavazási kérdésre adott válaszban Magyarország többsége egyetért, mégis rezegni fog a léc. Ez pedig nagy ziccer a baloldalnak: egy érvénytelen népszavazást anélkül tudnának a Fidesz ellenében kommunikálni, hogy ennek eléréséhez bármit is tenniük kellett volna, hiszen az 50%-os küszöb nem miattuk lett nehezen elérhető, mindig is az volt.
Ez az oka annak is, hogy a kampány is irányt (és tempót) változtatott: az eredeti kérdés elsikkadt, a fő ellenfél most már nem Brüsszel, hanem a migránsok. Azok a migránsok, akik az EU elvont intézményei helyett az emberi félelem és gyűlölet valódi célpontjai lehetnek, és akiket egyébként a népszavazás eredménye semmiben nem fog de facto meggátolni. A Fidesz a vasárnapi boltzárba nem mert beleállni, de most nincs más választása, mint a harc, éppen ezért tesz meg mindent a siker érdekében. Ha a népszavazáson a Fidesz célt ér, akkor képes lehet fenntartani a neki kedvező témát, és még sokáig képes lesz elnyomni az ellenzék támadásait is. Ha viszont nem sikerül a kezdeményezés, akkor akaratlanul megtörik a politikai lendület, az ellenzék pedig esélyt kap, hogy megtalálja a hangját.
A kocka tehát el van vetve, az pedig, hogy a Fidesz végül megdicsőül-e vagy a saját maga által kiásott verembe pottyan, nemsokára ki fog derülni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.